A STÁB:

ANDREW G. VAJNA (producer)

Budapesten született, 1956-ban tizenkét éves korában hagyta el Magyarországot, azóta a nemzetközi filmipar egyik legtapasztaltabb és legelhivatottabb szakembere lett, legendás filmek fűződnek a nevéhez. Azzal alapozta meg karrierjét a szórakoztatóiparban, hogy mozikat vásárolt meg a Távol-Keleten, majd 1976-ban Mario Kassarral közösen megalapította a Carolco Picturest, ami elsősorban finanszírozásra és nemzetközi terjesztésre specializálódott, és pár éven belül az egyik vezető független produkciós cég lett. Vajna 1982-ben megalapította az American Film Marketing Associationt, aminek elnöke is lett. Ugyanebben az évben jelent meg a Carolco az első saját gyártású filmmel, ami bombaként robbant a mozikban világszerte, ez volt a Rambo - Első vér, Sylvester Stallonéval a főszerepben. 1985-ben mutatták be a második részt (Rambo – Első vér 2.), ami több mint 300 millió dolláros bevételt hozott.
Vajna olyan világsikerek executive producere volt, mint az Angyalszív, Rambo 3., Johnny, a jóarcú, Zenélő doboz, A Hold hegyei, Az Emlékmás, Air America, Hajszál híján, Jákob lajtorjája.
1989 decemberében Vajna otthagyta a Carolcót, és megalapította a Cinergi Productionst, ami finanszírozással, gyártással és terjesztéssel foglalkozott. Üzleti terveinek részeként a Walt Disneyvel kötött egyezséget filmjeinek észak- és dél-amerikai terjesztésére. Vajna stratégiája az volt, hogy tehetséges csapatot gyűjtsön maga köré hosszú távú együttműködésre, és évente legyártson 2-4 nagyjátékfilmet, aminek a jogait előre eladja a tengerentúlon, és a pénzt visszaforgatja a projektekbe.
A Cinergi első produkciója a Medicine Man című film volt 1992-ben, Sean Conneryvel a főszerepben. Ezt hamarosan követte a többi produkció: Tombstone - Halott város, Reneszánsz ember (Renaissance Man), Az éj színe (Color of Night). 1995-ben mutatta be Vajna a Die Hard-széria harmadik részét Az élet mindig drága (Die Hard: With a Venegeance) címmel, ami több mint 365 millió dolláros bevételt hozott. További címek a cég produkciói közül: Dredd bíró (Judge Dredd), A skarlát betű (The Scarlet Letter), amit Nathaniel Hawthorne regényéből a kétszeres Oscar-díjra jelölt Roland Joffe rendezett, Nixon az Oscar-díjas Oliver Stone-tól, ami négy Oscar-jelölést is kapott, valamint az Evita, ami az 1996-os Golden Globe-on elnyerte a legjobb film díját.
Vajna 1998-ban újra társult Mario Kassarral, és megalapították a C2 Picturest, hogy ismét olyan filmeket gyársanak, amilyenekkel annak idején közösen írták be nevüket a filmtörténetbe. A C2 első nagyprodukciója az Én, a kém (I Spy) című vígjáték volt Eddie Murphyvel és Owen Wilsonnal a főszerepben, eddigi legnagyobb vállalkozása pedig a Terminátor 3. – A gépek lázadása (Terminator 3 - Rise of the Machines) volt, a főszerepben természetesen Arnold Schwarzeneggerrel. Már az 1956-os játékfilm tervét vetítette előre, amikor Quentint Tarantio és Lucy Liu mellett elvállalta a témát feldolgozó dokumentumfilm executive producerségét: A szabadság vihara (Freedom’s Fury) író-rendezője Colin Keith Gray, operatőre pedig Megan Raney Aarons volt.

GODA KRISZTINA (rendező)
Az angol állami filmfőiskola, a National Film and Television School filmrendező szakán szerzett diplomát, majd HBO-ösztöndíjjal elvégezte a UCLA (University of California, Los Angeles) forgatókönyvírói szakát. Angliában, Amerikában és Magyarországon több díjnyertes rövidfilmet és reklámot rendezett, sorozatokban, sitcomokban dolgozott. Első rendezése a Játékidő, illetve az Autós történet volt (1996), majd 2000-ben a Horvát szindróma című dokumentumfilm. A Csak szex és más semmi (2005) volt az első nagyjátékfilmje, melynek - Divinyi Rékával együtt - a forgatókönyvét is írta. A film 2006 legnézettebb magyar vígjátéka lett, bemutatója óta több mint 430 ezren váltottak rá jegyet. A Merlin Színházban David Auburn: Egy bizonyítás körvonalai című alkotás rendezése is a nevéhez fűződik. A 37. Magyar Filmszemle zsűrije 2006-ban neki és Divinyi Rékának ítélte a legjobb forgatókönyvírónak járó díjat.

JOE ESZTERHAS (forgatókönyvíró)
1944. november 23-án született Csákánydoroszlón. 6 éves volt, amikor a családjával Clevelandbe költöztek. Itt végezte el a Cathedral Latin High School-t, majd írni kezdett. Írás szeretetét édesapjától örökölte, aki több mint 30 magyar nyelvű történelmi regény írója. Írt a híres Rolling Stone magazin számára is, majd a Cleveland Plain Dealer számára írt filmes cikkeket, így került a filmek közelébe. 1975-ös „Charlie Simpson’s Apocalypse” című prózájával a National Book Awardra jelölték. Első filmes munkája a Sylvester Stallone főszereplésével, Norman Jewison rendezésében készült F.I.S.T., melyet 1978-ban írt. Ezután következett az 1983-as Flashdance, melynek társ-forgatókönyvírója. Többször dolgozott már együtt Andy Vajnával, első közös munkájuk az 1989-es Music Box, majd utána következett az igazi sikert és hírnevet hozó Elemi ösztön (Basic Instinct) 1992-ben, melynek második részét 2006-ban készítette el közösen Vajnával. Az Elemi ösztön első részéért kapott 3 millió dollár akkora összeg volt, hogy abban az időben egyedinek számított. Andy Vajnával 2004-ben kezdett el dolgozni a Szabadság, Szerelem című filmen: ő írta az eredeti forgatókönyvet, melyet azután magyar kollégái adaptáltak és fejlesztettek tovább.

GÁRDOS ÉVA (forgatókönyvíró/vágó)
A Vörös Kereszt menekültjeként érkezett Amerikába és olyan alkotók mellett gyakornokoskodott, mint Hal Ashby vagy Francis Ford Coppola: végül keresett vágó lett a szakmában. A következő produkciók elkészítésében vett részt: „Bastard Out of California”, Agnes Browne, Törzsvendég (Barfly), „Valley Girl”, Maszk, Telihold alatt (Under The Cherry Moon), A miniszter félrelép. A gyilkosok köztünk vannak (Murderers Among Us: The Simon Wiesenthal Story) című HBO produkcióban végzett munkájáért elnyerte a Cable ACE (Amerikai rendezők szövetségének televíziós díja) legjobb vágónak járó díját. Legutóbbi munkája az „In the Time of the Butterflies” volt Salma Hayek főszereplésével. 2002-ben Andrew G. Vajna executive produceri segítségével készítette el rendezői debütálását: az Amerikai rapszódia (American Rhapsody) saját, díjnyertes forgatókönyve alapján, Nastassja Kinski és Scarlett Johansson főszereplésével készült.

BEREMÉNYI GÉZA (forgatókönyvíró) Író, forgatókönyv-író, dalszövegíró, színházi és filmrendező, jelenleg a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház művészeti vezetője, a színház örökös tagja. 1970-ben, abban az évben, amikor diplomát kapott az ELTE olasz-magyar szakán jelent meg első novelláskötete, A svéd király, 1977-ben adták ki első regényét, a Legendáriumot. A hetvenes évek elején találkozott Cseh Tamással, a vele közösen szerzett dalaik (melyek eleinte csak klubokban voltak hallhatók, 1978-tól lemezeken is megjelentek) kortársaik és a következő generációk számára is legendásak lettek. Ugyanígy legendává vált jó néhány film, amelynek ő írta a forgatókönyvét: a Megáll az idő (1981), A nagy generáció (1986), Meteo (1989), a saját forgatókönyvéből rendezett filmjei A tanítványok (1985), Eldorádó (1989), A turné (1993), A hídember (2002) szintén jelentős elismerést arattak és számos díjat kaptak. Bereményi 1984-ben József Attila-díjat, 1989-ben Balázs Béla-díjat, 2001-ben Kossuth-díjat kapott; 1998-ban Cseh Tamással közösen vehette át a Pro urbe Budapest-díjat. Az Eldorádó 1989-ben elnyerte a Filmkritikusok díját, megkapta a Filmszemle fődíját és a Legjobb Európai Film díját.

DIVINYI RÉKA (forgatókönyvíró)
Divinyi Réka a Színház-és Filmművészeti Egyetem színháztudomány szakán 1999/2000-ben szerzett színházi dramaturg - esztéta (egyetemi fokozatú) diplomát. Osztályvezető tanára: Osztovits Levente volt. Negyedévben az Új Színházban volt gyakorlaton, ahol a Woyzeck című darabban volt asszisztens. Az egyetem alatt a Szerencsi fel! című TV film írója, valamint a Barátok közt című sorozat forgatókönyvírója volt. A diploma megszerzése után 2000 októberében mutatta be a Móricz Zsigmond Színház az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című darabját, melyet íróként jegyez. 2005-ben többek között a Gózon Gyula Színházban bemutatásra kerülő Rigócsőr királyfi előadásban segédkezett, valamint Goda Krisztinával és Heller Gáborral karöltve megírta a Csak szex és más semmi című vígjáték forgatókönyvét, melyet Goda Krisztina rendezőként is jegyez. Így a Szabadság, Szerelem nem az első közös munkájuk. 2006-ban a 37. Magyar Filmszemle zsűrije nekik ítélte a Legjobb Forgatókönyvírónak járó díjat. Emellett még több filmben is volt dramaturg, illetve forgatókönyvíró, így például a 2004-es Argo-ban (dramaturg), valamint a 2006-ban bemutatásra kerülő Tibor vagyok, de hódítani akarok című moziban (forgatókönyvíró). Munkája mellett azért a családjára is jut ideje, hiszen férjnél van és egy kisfiú boldog anyukája.

NICK GLENNIE-SMITH (zeneszerző) Angliában született zeneszerző, karmester, aki elsősorban filmzeneszerzőként vált ismertté. Már a ’80-as évektől kezdve olyan sikeres produkciókban vett részt zenészként, mint a Rosencrantz és Guildenstern halott vagy az Oroszlánkirály, de első igazi áttörése A Michael Bay által rendezett A szikla, amelyben Hans Zimmer munkáját segítette zeneszerzőként, karmesterként és zenei producerként. Ezentúl még olyan filmekben működött közre, mint a nagysikerű akciófilm, a Con Air, vagy az óriási közönségsikert aratott A Karib-tenger kalózai első és második epizódja. Önálló zeneszerzőként olyan filmeket jegyez, mint az A Sound of Thunder, a Lauras Stern vagy a We Were Soldiers, ezen felül pedig a franciaországi le Puy de Fou nevű vidámpark hivatalos zenéjének főkomponistája.

ZÁKONYI S. TAMÁS (producer)
A filmes gyökerekkel is rendelkező Zákonyi S. Tamás 18 éves korától rendező asszisztensként később felvételvezetőként, számos tv film, tv-játék és tv műsor közreműködője volt.1992-ben alapított cégével (Flashback Filmgyártó Kft.) eleinte reklámokat, később tv műsorokat is készített. A Színház és Filmművészeti Főiskola gyártásvezető/producer szakának elvégzése után (1993) több jelentős filmgyártó cég munkatársa gyártásvezetőként illetve producerként (Sawdust Tales, Dracula, Mix stb.). Nevéhez fűződik a 2000-ben nagy sikerrel bemutatott Egerszegi című egész estés dokumentumfilm, mely a világhírű úszónő pályafutását mutatja be. 2004-ben a CBS Tv társaság számára Jerry Bruckheimer producer cégének megbízásából irányította, mint producer az Amazing Race reality show magyarországi forgatását. A 2005-ös esztendő hozta el eddigi legnagyobb szakmai kihívását, hiszen a világhírű rendező Steven Spielberg öt Oscar díjra jelölt München című filmjének magyarországi forgatásáért volt felelős helyi producerként.

SZABOLCS JÁNOS (díszlettervező) Sokáig a szakma legfontosabb, legpatinásabb cége, a Mafilm Szcenika és az azon belül működő Design Stúdió munkatársa, jelenleg szabadúszó. Ő tervezte a Közel a szerelemhez (1999), a Jadviga párnája (2000), az Aranyváros (2001), a Mix (2004), a Stammbuch (2005) díszleteit, többedmagával a hazánkban forgatott Spielberg-film, a München (2005) művészeti vezetője volt, ezen kívül számos kiváló rövidfilm (Táltosember vs. Ikarus, Ők és a Cannes-ban díjazott Vírus) valamint népszerű televíziós produkció munkatársa.

PÁSZTOR BEATRIX ARUNA (jelmeztervező)
1958. március 2-án született Budapesten. Első nagyobb amerikai filmes munkája, melyben jelmeztervezőként vett részt, a Drugstore Cowboy volt 1989-ben, melyet Gus Van Sant rendezett, a főbb szerepekben Matt Dillont, Kelly Linchet és Heather Grahamet láthattuk. Majd olyan híres alkotásokban vett részt jelmeztervezőként, mint az Otthonom, Idaho (1991), a Good Will Hunting (1997), Wonder Boys – Pokoli hétvége (2000), a 2004-es Hiúság vására, vagy éppen az Alfie (2004) című film legújabb feldolgozása Jude Law főszereplésével. Andy Vajna producerrel már többször dolgozott együtt, hiszen Pásztor Bea volt Gárdos Éva Amerikai rapszódia című filmjének jelmeztervezője, valamint az Elemi ösztön 2. (2006) ruháiért is ő felelt.

VECSERNYÉS JÁNOS (operatőr)
A Színház és Filmművészeti Főiskolán végzett. Operatőrként a ’80-as évek közepétől tévéfilmekben, majd játékfilmekben működött közre, de több reklámfilmet is készített. A 2000-es években olyan sikeres magyar produkciók operatőre volt, mint Az El Nino, melyet 1989-ben Európa Filmdíjjal tüntettek ki, a Mix és Rudolf Péter rendezésében átütő közönségsiket aratott Üvegtigris második része. Első rendezése a 2001-ben készült Kvartett című film volt, melynek a forgatókönyvét is ő jegyzi, jelenleg pedig két újabb filmen dolgozik. 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle különdíját, a Peer Gynt fényképezéséért a Film - és Tv kritikusok díját 1988-ban, és a Gaudipolisért a Prix Italiát 1989-ben. Jelenleg a Színház és Filmművészeti egyetem professzora, a Magyar Operatőrök Társaságának és a Magyar Sajtópáholynak a tagja.

GULYÁS BUDA (operatőr) A Színház és Filmművészeti Főiskola operatőri szakának elvégzése után több sikeres filmnek, tévéfilmnek és reklámnak volt operatőre, illetve több produkcióban felelt a vizuális és speciális effektekért. Ez utóbbi minőségében a közelmúlt két nagysikerű, és a hazai filmgyártásban kiemelkedő volumenű filmjében, a Sorstalanságban és a Hídemberben működött közre. A ’70-es évek végétől számtalan tévé- és játékfilm operetőre volt, olyan közkedvelt sorozatok, mint az Angyalbőrben vagy a Privát kopó fűződnek a nevéhez, és többek között olyan játékfilmek, mint A három testőr Afrikában vagy a szintén Goda Krisztina által jegyzett Csak szex és más semmi.

KOMLÓSSY ANNAMÁRIA (vágó) a Színház- és Filmművészeti Főiskola vágószakán szerzett diplomát, számos európai tévé- és filmprodukcióban dolgozott, majd a Hunnia Filmstúdióba került; később az Egyesült Államokban folytatódott a pályája. Először New Yorkban, később Los Angelesben dolgozott, munkaadói között volt a Paramount, a Warner Bros., a Sony és a Disney stúdió is.
Első nagyjátékfilmes munkája során Gazdag Gyulával dolgozott (Sípoló macskakő, 1971), majd következett egyebek között a Staféta (1971, r: Kovács András), A kenguru (1975, r: Zsombolyai János), az Ereszd el a szakállamat! (1975, r: Bacsó Péter), a Zongora a levegőben (1976, r: Bacsó Péter), a Fagyöngyök (1979 r: Ember Judit), az Örökség (1980 r: Mészáros Márta), a francia gyártású Les Pyramides Bleues (1988), a főszerepben Omar Shariffel, az 1992-es Cool World, melyben Brad Pitt, Kim Basinger és Gabriel Byrne játszott, valamint még vagy tizenöt amerikai mozifilm.

VIC ARMSTRONG (akciójelenet rendező) A világhírű kaszkadőrszakértő és akciójelenet rendező 1946. október 5-én született az angliai Farnham Commonban. Ahogy ezt a Guniess Rekordok Könyve is tanúsítja, mára ő a világ legtöbbet foglalkoztatott dublőre. 1966-ban már Gregory Peck helyett lovagolt az Arabeszk (Arabesque) című filmben, és Sean Connery-t helyettesítette a Csak kétszer élsz veszélyes jeleneteiben. Azóta több mint ötven film kaszkadőre volt, ő Harrison Ford állandó munkatársa (sok más mellett dolgozott az Indiana Jones-sorozatban, a Superman-ben, a Brazilban, számos Bond-filmben is). 1979-ben A medvesziget-akció (Bear Island) című angol-kanadai kalandfilmben kapott először megbízást az akciójelenetek felvételeinek irányítására. Azóta több mint negyven filmben volt ő a 2nd unit director, vagyis a második stáb rendezője. Ő rendezte a Terminátor 2 - Az ítélet napja (Terminator 2 – Judgment Day) nyitó képsorát, az ő különleges látásmódját dicsérik sok más között a Vörös Sonja (Red Sonja, 1985), Az emlékmás (Total Recall, 1990), a Tökéletes katona (Universal Soldier, 1992), Az utolsó akcióhős (The Last Action Hero, 1993), A holnap markában (Tomorrow Never Dies, 1997), A világ nem elég (The World is Not Enough, 1999), a Charlie angyalai (Charlie’s Angels, 2000), a Halj meg máskor (Die Another Day, 2002), a Világok háborúja (War of the Worlds, 2005) és az MI3 (2006) akciójelenetei. 2001-ben Oscar-díjat kapott „Technikai újítás” kategóriában a zuhanást végrehajtó kaszkadőrök munkáját biztonságosabbá tevő találmányáért. Felesége, két fia és egy lánya szintén kaszkadőrként dolgozik.